Powered By Blogger

2012. december 3., hétfő

vasárnapi séta...

...csendesen havazott délután, de nem akartunk egész nap a lakásban kuksolni,  bementünk a közeli , kedvenc kisvárosba, megnézni a fényeket. Nagyon kellemes volt a vásári forgatag, sokan voltunk a feldíszített utcákon,  mindenki vidáman jött - ment, a gyerekek kacarásztak, olyan igazi , békés adventi hangulat volt a templom körül. A puncs isteni volt, a méretes uraknál nagyon finom sült kolbászt lehetett kapni, saját gyártmányút, és ahogyan olvasgattam az otthoni vásári árakat, hát, hmm...lassan olcsóbb lesz itt falatozni . Igen, tegnap valóban azt gondoltam, hogy tulajdonképen szerencsés vagyok, amiért a sors lehetőséget ad , ennyi szép lathatásában, még ha a hétköznapi dolgok közt ezt nem is látom mindig , igazán.
Persze a honvágy az más, azt meg kell tanulni kezelni, mert valahol jó is, hiszen ha nem lenne, akkor az azt jelentené, hogy nem éltem boldogan ott ahol születtem, és nem vágynék vissza, majd idős koromra. Addig meg gyűjtöm a sok szép élményt a szívemben, hogy erősítsék a lelkemet, ha szükség van rá.
.... három hét, és itt lesz az ünnep, készítem a szívem - lelkem.......hogy szép legyen !














....szép hetet mindenkinek, jó várakozást !!

2012. december 1., szombat

hull a hó, és hózik....

....a 7 éves Viktóriától kaptam egy rajzot, és kérdezte, hogy tudok-e lovacskát varrni. Még sohasem varrtam, nem is vagyok barátságban a lovakkal, sőt félek tőlük, na de ha egy kislány ilyent kér tőlem, nem tudok nemet mondani ! Így aztán, miután csütörtökön egész nap havazott, nekiveselkedtem a " meselovaknak" . Kettő kellett, mert a 4 éves Rebekát sem lehet kifelejteni, ha már ajándékról van szó.







.......én igazából ódzkodom a téltől, de azért megvan ennek is a szépsége,-  itt meg jobb ha hozzászokom -

........ messze sem kell menni a látványért, mert minden utca végében erdő van ..








Az első adventi gyertya fényéhez, kívánok békés vasárnapot mindnyájunknak !


2012. november 28., szerda

advent ..

....de bármennyire is tele a fejem, szívem a házzal kapcsolatban, azért mégis csak itt az ideje, a készülődésnek ! - mindig úgy szerettem ezeket a heteket, annyi minden belefér, az apróbb dolgok elkészítésétől a "karácsonyi" töltött káposzta illatáig .
Egyszer valahol azt olvastam, ha valami nem igazán működik - mondjuk ott a házasság kapcsán írták - akkor vissza kell oda lépni, lélekben, érzelmi síkon, amikor még jól ment. Na , én ezt a gondolatot, most átültettem  magamnak az adventi készülődésre, visszaléptem a tavalyihoz, és a régebbiekhez, úgysem sikerült még soha - soha  elkészítenem, amit ilyenkorra beterveztem, és onnan folytatom........
Felhasználva az őszi séták begyűjtött kincseit, kicsit dekoráltam a lakást , a ráhangolódás jegyében Összeírtam mit is szeretnék megsütni, és talán még egy kis adventi vásári bóklászás is belefér majd, valamelyik soron következő hétvégén , hiszen abból  van itt bőven . A kisebb- nagyobb városokban több száz évest hagyományt őriznek ezzel .
 a konyhába :
a nappaliba
az ablakba
az ajtó elé
mindegyik a lakás más más pontjára került, együtt nem is lennének "barátságban" , mert mindegyik olyan más hangulatúra sikerült, keresem magam a munkáimban is, csapongok, hol fenn, hol lenn....na, de majd csak kiegyenlítődöm én is !.....ha erre jártál, benéztél, kívánok neked is jó készülődést ! .............

2012. november 21., szerda

Hát akkor Németország....

te jó ég, már megint ,hogy elrohantak a hetek !!!!!
Röviden, tömören nem is lehet összefoglalni, de ..kicsit azért próbálkozom.
A német nyelv tanulásom még mindig rémes, de voltam egy hobbi tanfolyamon, ahol textilbabát készítettünk, olyan "waldorfos" stílusban, nagyon élveztem, minden nyelvi nehézség ellenére.


szerkezetkész állapot :
...és a ruhája, amit majdnem annyi idő volt megvarrni, mint a babát elkészíteni. Mivel keveset értettem a beszédből, ezért jórészt megfigyelés alapján dolgoztam, így hogyan-hogysem az én babám feje csak 27 cm átmérőre sikeredett a többiek 33-34 cm - hez képest, no, aztán ehhez kellett mindent "lekicsinyítenem " lehetőleg arányosan. A haj készítése házi feladat volt, megint csak slávoltosan értettem a feladatot, és megoldottam a magam módján . Ennek meg akkora sikere lett , hogy a tanf.tartó hölgy kérte mutassam meg neki ,hogyan csináltam. Hát gondoltam, az elég mókás lesz ha én ezt most elkezdem a semmi német tudásommal magyarázni. A szemek és a szája még nem kész, ihletre vár.
Aztán hetek múltak  el nagy lelki viaskodással, mert úgy döntöttünk, hogy eladjuk az otthoni lassan teljesen csak vendégháznak használt nagy ( 5 szoba, 200 nm-s) családi házat. Még csak a szándék született meg, amikor vételi ajánlatot kaptunk rá, méghozzá elfogadhatót, és dönteni kellett, nagyon - nagyon nehéz volt. 25 év, a gyerekek ott nőttek fel , a szüleim a szomszédban élnek, kontra csúnya svájci frankos jelzálog, ami öt év után is csak nő, növekszik, ma már 1,5 szerese a tőketartozás annak amit anno felvettünk. A ház üresen erősen romlik, a fűtése így is drága, karbantartásra, kertgondozásra, befejezésre nem jut pénz, és két háztartás rezsije túl sok. Ezek az érvek felül kellett, hogy írják a szív és lélek érzelmeit. Kellett még sok sok zsepi, csoki, meg Advil ultra forte, az átsírt órák után. De akkor még ott vannak a felnőtt gyerekeink, akik szintén nehezen engedik emlékké a házat, értik, csak fáj nekik elszakadni.
Nekem nehéz volt azt is kimondani, hogy akkor ha tetszik , ha nem itt kell boldogulnom , mert nem lehet csak úgy azt mondani, hogy " akkor hazamegyek " - bár ez így nem teljesen igaz, hiszen bérelni fogunk egy kis lakást, amit mindenki aki hazalátogat  használhat, ott lakhat .
Most ezzel kelünk, és alszunk el, de azért próbálok valamicskét készülni a lassan kopogtató adventre is...........jövök még ! - és szorgalmasan olvasok mindenkinél, jól esik a lelkemnek, nagyon.

2012. szeptember 27., csütörtök

a hetek elszaladtak, de képekben itt maradnak...

...szóval, ..inkább beszéljenek a képek, annyi minden volt az elmúlt hetek, sőt hónapokban :

a megszárított levendulából ajándékba párna készült.....

...kezdődött a gomba szezon...




...kipróbáltam egy netes ötletet....

.....hónapok óta gyönyörködtet, hála neki  ...

 ...teával festettem vásznat, és újabb gombákat varrtam ...

  ...aztán próbáltam valamiféle manó varrással... ezt még gyakorolni fogom , az az  folyt.köv.

őszi lett a dekoráció..
 ..letermett a bazsalikom a teraszon...
 új évszak, új koszorút kívánt....


szívecskébe is jutott a levendulából ...

 csoportkép ....

...ami nem változott : a lenn - fenn hangulatom, a honvágyam, de erről majd egyszer írok, talán..
Mindenkinek szépséges aranyló őszt kívánok !!

2012. július 20., péntek

helyzet..... és mindig van egy kifogás...vagy csak "nyafogás" ??

Olvasom a sok szép és jó blogot, aztán a sajátom, csak marad ,marad ..elmarad. Valójában velem nem történik semmi érdekes.
Most "bűntibe" teszem magam, mert mindenre találok valami kifogást, leginkább az égetően fontos nyelvtanulásra. Hiába tudom, hogy most ez kellene a legfontosabbnak lenni, mindig kreálok valami magyarázatot rá, hogy miért is nem haladok vele. Na , jó, azért azt mégis csak mellékelhetem, hogy'autodidakta' módon nyelvet tanulni, tán még a fiataloknak sem könnyű, hát még a sok x-n túl. Pl...most gyorsan főznöm kell, ...ja, készen van a mosógép, ..hopp, át kell ültetnem ott azt a virágot, már megint poros minden, jaj, és a facebook ! a blogok  , a sok sok jó és rokonlélek ember, akiket felfedeztem....többnyire ezek az eltérítőim a tankönyv mellől. Az életem szép és nyugodt,mert  a rengeteg problémát - ami van !! - de ha fejre állnék sem tudnám megoldani ( svájci frank árf. stb)" jegeltem" és próbálok koncentrálni a sorrendben fontosabbra, nyelvtanulás ,álláskeresés.
 Ééés 'Uram bocsáss, örülök annak, hogy a sok év(  6-8 , már nem is tudom, de nagyon sok) , távházasság után, és túl a gyermeknevelésen, újra normálisan éljük a hétköznapjainkat, örülve a másiknak, meg a mögöttünk levő 29 közös évnek. Igyekszünk kihasználni a lehetőséget, a hétvégi csavargásokkal, kirándulásokkal . Hétfőtől - péntekig meg igyekszem szebbé tenni egy uram meglehetősen stresszes életét. Afféle régimódi stilusban, reggeli becsomagolva, ebéd az asztalon, ing reggel frissen vasalva, hát mi, márcsak ilyen régimódi pár vagyunk, de cserébe , mindig ott áll , és állt mögöttem biztosítva a család életéhez szükséges javakat. Hálás vagyok érte, hogy a négy gyerekünkkel sokáig otthon lehettem . Mikor megismerkedtünk egyetemista voltam ( azóta sem fejeztem be ) csak feleség és anya akartam lenni, így is lett. Most szeretnék kicsit - részmunka idős - dolgozó nő és feleség lenni, na , ezen a projekten még van mit tenni !!
horgoltam :
főztem:
és minden nap dícsérő szavakkal növesztgetem a balkonon a bazsalikomot ...

..ami ebben a hűvös időben, inkább visszafele akar menni. Jaj, a törpe ! - igen, tudom , giccses, de olyan vicces pofija van, hogy nem volt szívem ott hagyni a bolhapiacon, no, meg, hát próbálunk beilleszkedni, és itt nincs kert törpe nélkül ...hehehe..
a legutóbbi csavargáskor készült :



Mindenkinek köszönöm akiket olvasok, a sok jó bejegyzést,  a blogozás, a facebookozás nagyon hasznos tud lenni, mert izgalmas, pozitív értékeket ad, rengeteg ÉRTÉKES lelkű ember van a világháló nélkül valószínüleg soha nem tudhatnék róluk, nekem fontosak.
Ja, és hogy mi a bünti ?? bezártam a kedvenc újságjaimat a szekrénybe, a kulcsot betettem a férjem táskájába , az meg egész nap az irodában van ...addig tart, amig az első lecke ( 2.osztályos olv.könyv ) szavait meg nem tanulom !!

2012. június 28., csütörtök

nyár, nyár, napsütéses nyár...

Csak estefelé jó sétálni, akkor már igazán kellemes a levegő. A faluvégi mezők zsongnak a méhecskék, és más bogaraktól.



Ha a nyelvanulással nem is haladok valami jól, a receptek fordítása már megy, igaz abban nincs sok ördöngősség. Sütöttem egy Käsekuchen-t , bár nem értem miért ez a neve, mikor a hozzávalók legnagyobb része túró. Na, persze az itt korántsem olyan mint a mi otthoni túrónk. Inkább friss sajtra hasonlít.

Bolhapiacos gyűjtésből származó mozaik, és kaspó felhasználásával készítettem egy fakanáltartót , az össz. költsége nem volt annyi, amin egy fakanalat vehetnék.

Pihentető hétvégét kívánok, hozzá valami finom hideg hűsítőt, mondjuk menta teát, jéggel, citrommal, vagy jeges limonádét stb. !

2012. június 27., szerda

horgolós ez is , az is

Többször lehorgoltam már ezt a kis mintát mostanában , gondoltam kipróbálom milyen ha vastag tűvel és lenes kötözővel csinálom . A madzagot az otthoni faárú boltban találtam, volt színesben is. Most , hogy leteszteltem, azt hiszem beszerzek még belőle, mert remek volna táska horgolásához.
sajnos a leejtés óta nem igazán tudok jó képeket készíteni a kis masinámmal, de talán valamennyire látható a minta.
Az üveg amire ráhúztam 29 cm magas, és 22 cm széles. Ami horgolócérnával készült, abban 6cm-s a gyertya .

vagy így ?

nem kellett keményíteni sem , elég volt a fonal vastagsága a tartáshoz.
Kellemes időt és minden jót a hét második felében ( is ) mindenkinek !

2012. június 25., hétfő

hétköznapok, ünnepnapok

Szaladnak a napok, többnyire nem is tudom, hogy a hét melyik napjánál járunk, ami jó is meg nem is. Teszek- veszek a hétköznapokban, mint mindenki a háztartásában, családjában.
Az ünnepnapok, a hétvégék, nagyon szépek, rengeteg varázslatos, szép helyen jártunk már. A sok - sok fotót rendeznem kell, és a legjobban sikerültekből képeslapos összeállítást szeretnék, ha végre megérkezik egy fiam Mexikóból , és segít, mert nem igazán értek hozzá .




Burg Katzenstein - középkori vására - Rain - Dreher kertészet tájkertje, Schwarzwald - Calw kolostor és kertje, Wertheim, Bronnbach - kolostora, Weikersheim - kastélya, Nördlingen, Waldenburg, Lauingen a.d. Donau, Rothenburg o.d. Tauber, Ellwangen, az ausztriai Steyer városa, Nagold - kertkiállítása, Brombachsee, jó kis bolhapiacok, szebbnél - szebb helyek, amik ott és akkor mindig elvarázsolnak, de a hétköznapok , az én és munka keresése, én és a nyelvtanulás, én és az egésznapos egyedüllét, az otthoniak hiánya, NEHÉZ. Az írás is elmaradt, mert mit is írjak ? többnyire kettős érzések háborúznak bennem. Egyrészt nagyon jó, hogy megint együtt élhetünk,a gyermekeink felnőttek, kettőnkről szólhat az élet . Másrészt hiányzik minden, aki,és ami otthon van.
Igen, sokat lendítene a hangulatomon, ha valamiféle munkát találnék, a hét néhány napjára .Emberek közé kerülnék, rá lennék kényszeritve a nyelv használatára, minden kevés és hiányos tudásom ellenére is .Talán még a tanulás is jobban menne. De ez ma már nem olyan egyszerű, a világnak ezen a gazdagabbik felén sem. Három éve rengeteg ajánlat volt ,a háztartásokban keresték a gyerekekre vigyázokat, a házimunkában segítőket. Ma már annyi a lengyel, orosz, magyar,török és mindenféle országból érkezett lány , asszony, hogy egy meghirdetett munkára tucatjával van a jelentkezés. Ja, és a nyeltudás, bár én is mormogtam, hogy ne má, a takarításhoz, ne kelljen már perfekt német ! -, nem is kell, de a kommunikációhoz sajnos elengedhetetlen. No, jó, még azért csak hatszor próbálkoztam, és fogalmam sincs, hogy otthon milyen az állás kínálat. Az egyuram magyarországi fizetése, a svájci frankos lakás hitelünk, sajna nem engedélyezi, hogy csak feleség lehessek, még akkor sem , ha szeretném. A nem pénzbeli ,egyéb jussok miatt persze többet élhetünk  meg itt együtt, mintha külön-külön élnénk itt és otthon. ( lakást a cég fizeti, korlátlan autóhasználat ) No, de szót sem többet erről, mert mindenkinek van bőven gondja - baja, ez nem helyhez kötött, tudom, csak hát ha napló,ha világhálós is ,  akkor a lélek dolgairól is szól.- de a hosszú posztok unalmasak.

Horgolgatok is néha-néha, igazándiból semmi érdekeset, csak pillangókat , apróbb ajándékokat.
 Egy fotó a sok közül : életemben nem kávéztam még ennél viccesem útszéli kávézóban, de a kávé remek volt, és a tulaj nagyon szórakoztató , és ötletnek sem utolsó.


Legyen mindenkinek olyan minden napja , amilyet a szíve - lelke legjobban szeretne !

2012. május 16., szerda

én elmentem a .....

...városba, kosárkámmal zsömléért .
A kosárnak története , hogy vasárnap kirándulós napunk volt. A frankok földjén csavarogtunk, az első "állomás" Spalt városa volt, ahol a  bolhapiac nyűzsgésébe csöppentünk. A zsákmányolt kincsek : könyvek, üvegek, csipkék kosarastul, így lett egy helyre kis kosaram, amibe ugyan nem sok minden fér bele, de pont jó , ha a pékségbe megy az emberlánya.
A nap folytatásában Abenberget és Nürnberget néztük meg, a rengeteg ,gyönyörű látnivalóról fogok majd írni külön, még válogatom , rendezgetem a fotókat.
Aztán hétfő délután is ragyogóan sütött a nap, elindultam a hegyen át a városba, karomon a kosárkával. Jó kis túra volt, a nap is megsütötte a nyakamat rendesen, de fenntről remek volt a rálátás a környékre, és virágot is szedtem visszafelé. A helyiek, akik ezen a mellék úton autóztak furcsálva méregettek, ki ez a nő, kezében kosárral, bandukol át a hegyen több km-t ( Hettelsberg csak kb . 600 m magas) - nem szokás vásárolni menni gyalog, igaz én sem tenném meg, ha nem lenne ennyi időm, oda-vissza 8,5 km, tehát normál séta tempóval is időigényes elfoglaltság. Ja, és nem csak a kosár mérete miatt nem volt ajánlatos sok mindent venni, hanem mert visszajövet a kosár tartalma erősen húzza a kezet.

Este még csaviztunk egy kicsit, már kettesben és autóval,  a neresheimi kolostort néztük meg újra. 2010 telén jártam már ott, nagyon hidegben, most sokkal kellemesebb volt.






Aztén a gyors saláta vacsora jutalmul , hogy ennyit járattuk a lábainkat.
 Ma már ismét esik, esik , esik.....na sebaj, pihentetem a lábaimat !

Itt megint volt egy nap szünet, .... és mire ma reggel felébredtünk ez a látvány vett körül :


május 16. reggel ez a nap csak begubodzásra, olvasásra, és a napsütés várására való, meg talán némi horgolgatásra ?? - lássak is neki !!