Powered By Blogger

2011. május 31., kedd

kert ès a kanna

Kabai Mariann: Nyári kert

Vakondtúrás közt
palánta,
fodrozódik a
saláta.

Harsogó zöld az
uborka,
mérgesen duzzog
a torma.

Piros-bársony
eper reped,
paprikában
parázs remeg.

Girbe-gurba
kertek felett
csípős csalán
csókol kezet!

... és kell még egy rozsdás kanna.....talán víz nélkül is jól mutatna !


2011. május 26., csütörtök

kerti viràgok

Csak rövid ideig vendégeskednek a kertben,de akkor igazan mutatósak....

....de az a jó,hogy mindig van követőjük, egész nyáron át.

2011. május 17., kedd

múlnak a gyermekévek....

Holnap a legkisebbem is 17 éves,már csak egy pillanat, és ő is felnőtt,mint a többiek.Tudtam,hogy előbb jön meg,mint én,ezért már este kikészítettem egy kis meglepit mire hazaért.


De a holnap még egy nagyon szép évforduló is van a családban,drága jó szüleim 48 éve házasok,szeretetben,békében élnek hál" Isten,remélem még sokáig így lesz .Összevont családi ünneplést a hónap végén tartjuk,akkor lesz mindenki itthon és akkor lesz a családfő 54 éves.

2011. május 16., hétfő

itatò - mècsestartò

Azt hiszem a tesómnál talált otthonra, de fogok még ilyent készíteni,mert annyi mindenre jó, akar virágszirmok tárolására,vagy szárított virágoknak,stb.csak a csibeitatót nehéz beszerezni.

pròbàlkozàsok az X-szemek vilàgàban

A tűvel is jó barátságban vagyok,csak sokkal több idő kellene,a gyakorláshoz.Illetve míg az ecsetek és papírok nem vonzottak ennyire,rengeteg mintát gyűjtöttem be,hogy majd kivarrom.de ezek csak tervek maradtak ,így a szép keresztszemesekhez meg sok gyakorlás kell. Az a baj,hogy annyi kézműves hobbi érdekel,hogy igazándiból mindegyikbe csak belekóstolok.De lehet,hogy sokkal több idő kellene ? Ahogyan egy uram szokta mondani, én folytonosan újra kezdő vagyok,akár a tanulásról,akár más egyébről van szó.



No,de nézzük optimistán a dolgokat,ha legalább annyi mindent el tudok még készíteni,mint eddig ( szigorúan elajándékozva a barátoknak ,ismerősöknek- mint eddig )akkor legalább 90 évig fogok élni.-jó is volna !!- persze jó szemekkel,és kezekkel együtt,akkor még tökéletesíthetem minden hobbimat.

2011. május 6., péntek

péntek este - egyedül

Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk

Reményik Sándor : Búcsú


ezek a sorok remekül passzolnak a hangulatomhoz.....

a pillanat - volt



szorgos kezek, és remek összhang volt,de aztán a hullámok kiegyenesedtek,ilyen már soha többe nem lesz.