Kabai Mariann: Nyári kert
Vakondtúrás közt
palánta,
fodrozódik a
saláta.
Harsogó zöld az
uborka,
mérgesen duzzog
a torma.
Piros-bársony
eper reped,
paprikában
parázs remeg.
Girbe-gurba
kertek felett
csípős csalán
csókol kezet!
... és kell még egy rozsdás kanna.....talán víz nélkül is jól mutatna !
jegyzetek: hétköznapokról, álmokról és megvalósult ötletekről,gondolatokról "A világ visszhangos hely.Ha haragot indítunk útjára,harag jön vissza,ha SZERETETET adunk, SZERETET jön vissza.( Osho)
2011. május 31., kedd
2011. május 26., csütörtök
kerti viràgok
Csak rövid ideig vendégeskednek a kertben,de akkor igazan mutatósak....
....de az a jó,hogy mindig van követőjük, egész nyáron át.
....de az a jó,hogy mindig van követőjük, egész nyáron át.
2011. május 17., kedd
múlnak a gyermekévek....
Holnap a legkisebbem is 17 éves,már csak egy pillanat, és ő is felnőtt,mint a többiek.Tudtam,hogy előbb jön meg,mint én,ezért már este kikészítettem egy kis meglepit mire hazaért.
De a holnap még egy nagyon szép évforduló is van a családban,drága jó szüleim 48 éve házasok,szeretetben,békében élnek hál" Isten,remélem még sokáig így lesz .Összevont családi ünneplést a hónap végén tartjuk,akkor lesz mindenki itthon és akkor lesz a családfő 54 éves.
De a holnap még egy nagyon szép évforduló is van a családban,drága jó szüleim 48 éve házasok,szeretetben,békében élnek hál" Isten,remélem még sokáig így lesz .Összevont családi ünneplést a hónap végén tartjuk,akkor lesz mindenki itthon és akkor lesz a családfő 54 éves.
2011. május 16., hétfő
itatò - mècsestartò
Azt hiszem a tesómnál talált otthonra, de fogok még ilyent készíteni,mert annyi mindenre jó, akar virágszirmok tárolására,vagy szárított virágoknak,stb.csak a csibeitatót nehéz beszerezni.
pròbàlkozàsok az X-szemek vilàgàban
A tűvel is jó barátságban vagyok,csak sokkal több idő kellene,a gyakorláshoz.Illetve míg az ecsetek és papírok nem vonzottak ennyire,rengeteg mintát gyűjtöttem be,hogy majd kivarrom.de ezek csak tervek maradtak ,így a szép keresztszemesekhez meg sok gyakorlás kell. Az a baj,hogy annyi kézműves hobbi érdekel,hogy igazándiból mindegyikbe csak belekóstolok.De lehet,hogy sokkal több idő kellene ? Ahogyan egy uram szokta mondani, én folytonosan újra kezdő vagyok,akár a tanulásról,akár más egyébről van szó.
No,de nézzük optimistán a dolgokat,ha legalább annyi mindent el tudok még készíteni,mint eddig ( szigorúan elajándékozva a barátoknak ,ismerősöknek- mint eddig )akkor legalább 90 évig fogok élni.-jó is volna !!- persze jó szemekkel,és kezekkel együtt,akkor még tökéletesíthetem minden hobbimat.
No,de nézzük optimistán a dolgokat,ha legalább annyi mindent el tudok még készíteni,mint eddig ( szigorúan elajándékozva a barátoknak ,ismerősöknek- mint eddig )akkor legalább 90 évig fogok élni.-jó is volna !!- persze jó szemekkel,és kezekkel együtt,akkor még tökéletesíthetem minden hobbimat.
2011. május 6., péntek
péntek este - egyedül
Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk
Reményik Sándor : Búcsú
ezek a sorok remekül passzolnak a hangulatomhoz.....
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk
Reményik Sándor : Búcsú
ezek a sorok remekül passzolnak a hangulatomhoz.....
a pillanat - volt
szorgos kezek, és remek összhang volt,de aztán a hullámok kiegyenesedtek,ilyen már soha többe nem lesz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)