Powered By Blogger

2012. április 30., hétfő

Szóval ....

.... szóval.... az úgy volt, hogy a családi ( hiányos létszámmal, mert egy fiam csak ápr.26.-án jött haza Mexikóból ) Húsvét után rögtön elutaztam az "újrakezdésem"  helyszínére N.országba a férjemmel a férjemhez . De a minden jelszavamat, belépési akármiket tudó laptopom itthon maradt,mert legkisebbem laptopja tönkre ment, gondolván, hogy ami oda kinn van számítógép a lakásban kiszolgál engem.
Első csalódás : nem, nem szolgál ki. Nem tudja a mindenféle okosan csak gépre mentett ilyen-olyan belépési dolgaimat, rém lassú, és öregecske már. Mindenféle módon próbálkoztam a blogba bejutni, de csak nem jött össze.
Az első héten intenzív nagytakarítással, lakás átrendezéssel jól teltek a napok, a második héten már kezdtem nagyon visszavágyni, de bátorítottam magam, hogy majd jobb lesz. Rémesen hiányzott az imádott eddigi munkám, a gyerekek, egyre kevésbé találtam fel magam, az eső folyamatosan esett, kb. 5-6 fok volt . Nézegettem az asztalra kirakott német könyveket, hogy neki kellene állni , neki kellene állni ...... no, ennyiben is maradt a dolog. Na , jó, akkor elő a hajócskával , hiszen időm az rengeteg van, három próba, háromszor landolt a kukában. A 3. héten már intenzíven gyötört a honvágy, a reggeli kávé mellé nem pirítós, hanem a napi sírdogálás járt.
Pechemre egy uramnak is nagyon kevés volt az ideje, sürgős ( a németeknek mindig ) tervezni valók napi 10-12 órára az irodában tartották, így gyakorlatilag egész nap egyedül voltam. Meg úgy általában , 5-6-7 , lassan már nem is tudom mennyi, olyan rég óta tartó távházasságunk után, bizony- bizony újra meg kell szokni , hogy a hétköznapokban is ott vagyunk egymás mellett.
De aztán leültem és alaposan elbeszélgettem magammal, mert ennek így sok értelme nincsen. Ha sokáig sajnálgatom magam, sírdogálok azon ami elmúlt ( az a csodás 2,5 év az oviban ) , akkor nem fogom jól érezni magam. Márpedig azért döntöttem így, most , hogy felnőttek a gyerekeink, legyünk újra rendes házasok, használjuk ki a szabadidőnket jó kirándulásokra.  Hiszen , ha nekem, túl gyors is a németek autós közlekedési tempója, és meglehetősen zárkózottak is , meg elég kockák, de azt meg hagyni, csoda szép tájaik, meseszép városkáik vannak, rengeteg látnivalóval, amit dőreség volna kihagyni - így aztán felhagytam az önsajnálattal, lezártam magamban az ovis éveket, nagyon szép volt, szép emlék, mint egy csodás nyaralás, amikor eldöntöttem, hogy nem élek én itt, a ö ott egyedül, akkor is tudtam, hogy egyszer véget ér. Ja, hogy ennyire rohan az idő ? - ja, azt nem kalkuláltam bele, nem volt elég időm eltelni vele.
Már úgy utazom vissza, szerdán,  tettre készen, hogy igyekszem jól sáfárkodni az idővel,  jusson sok szépre , jóra...... úgy is olyan nagyon rohannak az évek !
Persze  lelkem nyűgei mellett azért volt ebben a 3 hétben  sok szép pillanat is, séta, amikor meg is feledkeztem arról,  mi is a bajom .






...... remélem, ha majd sok hónap múlva visszaolvasom ezeket a gondolataimat, a kezdetekről, csak mosolygom rajta, és azt mondhatom, milyen kár lett volna kihagyni az élettől kapott lehetőséget,  annyi sok szép élményben lesz  már részem arra !
Irány N.ország, hajrá ÉN , munka keresés, nyelvtanulás ( vagy fordítva ! ) , sok séta, kézimunkázás, az lassan született feleség leszek !!

2012. április 28., szombat

az ö az ü , csak a billentyűzetet felejtem el olykor átállítani.........

sikerőlt !!!!!!!

Három hét próbálkozás, hat jelszó csere, és végre megint hozzáférek a blogomhoz !!! - hogy mi minden történt ez idő alatt ? - sok - sok minden, a részleteket összefoglalva, hamarosan archiválom, most megyek kicsit gyönyörködöm a tulipánokban, orgonákban , három hete nem láttam őket . A kedvenc oldalakat hál ' Isten olvasni azért tudtam, csak belépni, kommunikálni, bejegyezni, na azt nem. De mindent bepótolok . Mindenkinek szép hosszú hétvégét kívánok !!

2012. április 6., péntek

egy sírós nap margójára...

Elmúlt,elillant,elrepült 2,5 év és ma itt volt a búcsú ideje. Lejárt a mandátumom, és ahova az ember lánya nap,mint nap örömmel jár dolgozni, szívvel - lélekkel , onnan nagyon nehéz eljönni,még akkor is,ha az első nap tudtam,hogy eddig fogok ott lenni és nem tovább. Nagyon megszerettem a kollégákat, a szülőket, de legfőképp a kisgyerekeket. Titokban készültek versekkel, meglepikkel, semmit nem vettem észre a készülődésből , nehéz volt a könnyeimet kordában tartani, úgyhogy nagy közös pityergés lett a vége. De ugyanakkor jó érzés is, hogy kölcsönös volt a szeretet, a kötödés. Így volt, nem így volt ...szép volt,nagyon szép volt. De tovább kell mennem, új kihívások várnak rám. Most gyönyörködöm a sok szép virágban, az ajándékokban, a nekem készült rajzokban, a fotókban amin megörökítették nekem az utolsó napok szép pillanatait.


„Ámde mielőtt elindul,tudnia kell hová akar menni és mit érhet el választott útján,-
még ha esetleg egész más eredményhez jut is el,mint amire számított.”
/Fülep Lajos/

Szerdán indulok......

Addig jöjjön az ünnep ! Legyen mindenkinek szép és kellemes a Húsvétja !

2012. április 2., hétfő

anno...

Kerestem valamit a neten, és néhány régi kreatívkodásom eredményére leltem egy hobbi fórum archívumában. Jó pár évvel ezelőtti munkák fotóit találtam meg újra.Mosolyogva néztem a képeket, természetesen jó szokásomhoz híven egyet sem tartottam meg közülük, valahová elvándoroltak, elajándékoztam ,mint mindig. Régen volt, amikor a dekupázs-zsal megismerkedtem.




Holnap köszönök el a kollégáimtól. Csupa emlékezés az egész hetem.Pénteken a gyerekektől, na, az nehéz lesz !- szívem-lelkem bele tettem az elmúlt 2,5 évbe,még ha tudtam is,hogy eddig fog tartani és nem tovább.
Aztán keresnem kell új feladatokat, no, majd nekiveselkedem újra a kreatív önmegvalósításnak - az jó a lelkemnek, és leköti a felszabaduló időt !

ezt tudom,ez a könyvtárban van még most is :

....persze az emlékezések között egészen földi dolgokkal is muszáj foglalkozni,mert igencsak le vagyok maradva az ünnep előtti tennivalókkal.
Megint csak jöhetne egy besegítő, kisegítő tündér-manó-kobold vagy bárki aki villám gyorsan - mint a reklámokban - kettőt pördül és ragyog a lakás !! nincs vasalni való, bevásárolni való, le-fel-kimosni való....