2015. augusztus 3., hétfő

Holdergassen - kicsi utcák , nagy szeretettel

Van egy kicsi városka a Neckar partján, Marbach am Neckar, ahol kicsi színes házak , kicsi és nyitott kertek mutogatják magukat a bámészkodó turistáknak. Vagyis a város nem is olyan kicsi, csak ez pár utcája őrzi a régi hangulatát. Én is nagyon szeretek beállni a bámészkodok sorába, annál is inkább, mert kerítések nincsenek,  rengeteg virággal, és mindenféle vicces dekorációval találkozhat itt az ember lánya-asszonya .Mindenbe ültetnek valami növényt a régi konyhai eszközöktől a megunt cipőkön át, mindenbe. Az egyik pici házikó aljában van egy pici bolt, olyan kézműves boltocska, na, mondanom sem kell, hogy ez a szívem egyik csücske. Mostanra már az az érzésem , hogy nagyon "csücskös" lett a szívem, hiszen itt is , ott is van egy szívem csücske . Aztán szerettünk volna hajózni a folyón, de olyan lehetetlen - ékes bizonyítéka, hogy N.o.-ban sem tökéletes minden - tájékoztatás volt a kikötőben, amin még a németek sem igazodtak ki. Mire végre kiderítettük, hogy melyik hajó merre, arra túl sokan voltak már a sétahajón, heringes dobozban meg nem volt kedvünk eltölteni 1,5 órát, majd legközelebb . Kárpótlásul meghívtuk magunkat egy finom fagyi kehelyre, és nézelődhettem abban a nagyon különleges könyves bolt - galériában, amit egy kápolnában alakítottak ki a hangulata mindig rabul ejtő. Szeretem a könyves boltokat, és ez már biztosan nem fog elmúlni nálam amíg látom a betűket. Estefelé még egy jót játszottunk a kicsi unokánkkal. Gyorsan eltelt augusztus első vasárnapja.









2015. augusztus 1., szombat

minden augusztus első szombatja,

Minden augusztus első szombatján tartják Nördlingen városában a nagy Altstadt Flohmarkt-t. Nekem ez volt a 4. , de annyira élvezem még mindig, szerintem fogom is, amíg itt élünk, hogy ki nem hagynám semmi pénzért. Persze mára a kincskeresés legfőbb célpontja a nappalink játék készletének bővítése , hogy Mia Sophia vidám játékkal tölthesse a nagyiéknál az idejét. Azért is szeretem ennek a bolha piacnak a hangulatát, mert itt többségében a családok kínálják a számukra már megunt, vagy feleslegessé vált dolgaikat. Sokan árulnak a gyerekekkel együtt , a pénz a gyerekek malackáját(perselyét) hizlalja. Kismenyemmel ketten voltunk piacozni - férj vállalta a főzést, apás pöri + nokedli , egy fiam felvigyázta kicsi lányukat - nekünk meg a végére már a fülünkön is táska lógott . Tanulság, a következő .nekem 5. jubileumi- Flohmark-ra óriási hátizsákkal de min. egy pajtás szekérrel fogunk menni , de addig még van egy kerek esztendő.
Mia és a már gondosan letisztogatott új kincsei :
... de azért az Omi az az jó magam sem maradtam újabb kincs nélkül ( nagyon visszafogtam a birtoklási vágyam, mert nem volt elég kezem ) :
, az eső csöpögött, de kit zavar, ha ilyen színes forgatagban jár !


2015. július 26., vasárnap

Lassan elballag a július, mit ballag szalad ! Csak azért tűnt néha ballagósnak, mert meleg  volt, olyan ami errefelé igazán nem szokványos, meg a kisunoka is messze volt , 4 hetet Magyarországon voltak. Sok sok zöldség került terítékre a főzéseim alkalmával,  több mint egy hónapja, nem eszem vörös húst, pékárút, semmit amiben szorbinsav és sói van,vannak, talán ezzel egy picit segíthetek a csúnya kézekcémám okának felderítésében, ill. valami eredményt a bőröm javulásában. Nem tudok kézműveskedni így, ez nagy büntetés nekem, hiányzik a lelkemnek, még az imádott vasárnapi csokiról is lemondtam, csak valahogy jussunk el végre a használható kezekig. Mia Sophia lábujjhegyen pipiskedik a könyvekért , aztán vissza - visszanéz vajon figyeljük-e , igazi kis huncut virágom .

2015. július 24., péntek

visszatérés

Annyi , de annyi minden történt, hogy  nehéz lenne azt utólag archiválni ,de a legszebb ajándékot megkaptuk lassan egy esztendeje : unokánk született,  így a boldogságos nagymama életem megkezdődött. Most úgy érzem, hogy amennyire csak jut az időmből leírom a napjainkat, a történéseinket , hiszen az évek gyorsan elszaladnak, és talán jó lesz néha néha visszaolvasni mi volt anno...