Van egy kicsi városka a Neckar partján, Marbach am Neckar, ahol kicsi színes házak , kicsi és nyitott kertek mutogatják magukat a bámészkodó turistáknak. Vagyis a város nem is olyan kicsi, csak ez pár utcája őrzi a régi hangulatát. Én is nagyon szeretek beállni a bámészkodok sorába, annál is inkább, mert kerítések nincsenek, rengeteg virággal, és mindenféle vicces dekorációval találkozhat itt az ember lánya-asszonya .Mindenbe ültetnek valami növényt a régi konyhai eszközöktől a megunt cipőkön át, mindenbe. Az egyik pici házikó aljában van egy pici bolt, olyan kézműves boltocska, na, mondanom sem kell, hogy ez a szívem egyik csücske. Mostanra már az az érzésem , hogy nagyon "csücskös" lett a szívem, hiszen itt is , ott is van egy szívem csücske . Aztán szerettünk volna hajózni a folyón, de olyan lehetetlen - ékes bizonyítéka, hogy N.o.-ban sem tökéletes minden - tájékoztatás volt a kikötőben, amin még a németek sem igazodtak ki. Mire végre kiderítettük, hogy melyik hajó merre, arra túl sokan voltak már a sétahajón, heringes dobozban meg nem volt kedvünk eltölteni 1,5 órát, majd legközelebb . Kárpótlásul meghívtuk magunkat egy finom fagyi kehelyre, és nézelődhettem abban a nagyon különleges könyves bolt - galériában, amit egy kápolnában alakítottak ki a hangulata mindig rabul ejtő. Szeretem a könyves boltokat, és ez már biztosan nem fog elmúlni nálam amíg látom a betűket. Estefelé még egy jót játszottunk a kicsi unokánkkal. Gyorsan eltelt augusztus első vasárnapja.
jegyzetek: hétköznapokról, álmokról és megvalósult ötletekről,gondolatokról "A világ visszhangos hely.Ha haragot indítunk útjára,harag jön vissza,ha SZERETETET adunk, SZERETET jön vissza.( Osho)
2015. augusztus 3., hétfő
2015. augusztus 1., szombat
minden augusztus első szombatja,
Minden augusztus első szombatján tartják Nördlingen városában a nagy Altstadt Flohmarkt-t. Nekem ez volt a 4. , de annyira élvezem még mindig, szerintem fogom is, amíg itt élünk, hogy ki nem hagynám semmi pénzért. Persze mára a kincskeresés legfőbb célpontja a nappalink játék készletének bővítése , hogy Mia Sophia vidám játékkal tölthesse a nagyiéknál az idejét. Azért is szeretem ennek a bolha piacnak a hangulatát, mert itt többségében a családok kínálják a számukra már megunt, vagy feleslegessé vált dolgaikat. Sokan árulnak a gyerekekkel együtt , a pénz a gyerekek malackáját(perselyét) hizlalja. Kismenyemmel ketten voltunk piacozni - férj vállalta a főzést, apás pöri + nokedli , egy fiam felvigyázta kicsi lányukat - nekünk meg a végére már a fülünkön is táska lógott . Tanulság, a következő .nekem 5. jubileumi- Flohmark-ra óriási hátizsákkal de min. egy pajtás szekérrel fogunk menni , de addig még van egy kerek esztendő.
Mia és a már gondosan letisztogatott új kincsei :
... de azért az Omi az az jó magam sem maradtam újabb kincs nélkül ( nagyon visszafogtam a birtoklási vágyam, mert nem volt elég kezem ) :
, az eső csöpögött, de kit zavar, ha ilyen színes forgatagban jár !
Mia és a már gondosan letisztogatott új kincsei :
... de azért az Omi az az jó magam sem maradtam újabb kincs nélkül ( nagyon visszafogtam a birtoklási vágyam, mert nem volt elég kezem ) :
, az eső csöpögött, de kit zavar, ha ilyen színes forgatagban jár !
2015. július 26., vasárnap
Lassan elballag a július, mit ballag szalad ! Csak azért tűnt néha ballagósnak, mert meleg volt, olyan ami errefelé igazán nem szokványos, meg a kisunoka is messze volt , 4 hetet Magyarországon voltak. Sok sok zöldség került terítékre a főzéseim alkalmával, több mint egy hónapja, nem eszem vörös húst, pékárút, semmit amiben szorbinsav és sói van,vannak, talán ezzel egy picit segíthetek a csúnya kézekcémám okának felderítésében, ill. valami eredményt a bőröm javulásában. Nem tudok kézműveskedni így, ez nagy büntetés nekem, hiányzik a lelkemnek, még az imádott vasárnapi csokiról is lemondtam, csak valahogy jussunk el végre a használható kezekig. Mia Sophia lábujjhegyen pipiskedik a könyvekért , aztán vissza - visszanéz vajon figyeljük-e , igazi kis huncut virágom .
2015. július 24., péntek
visszatérés
Annyi , de annyi minden történt, hogy nehéz lenne azt utólag archiválni ,de a legszebb ajándékot megkaptuk lassan egy esztendeje : unokánk született, így a boldogságos nagymama életem megkezdődött. Most úgy érzem, hogy amennyire csak jut az időmből leírom a napjainkat, a történéseinket , hiszen az évek gyorsan elszaladnak, és talán jó lesz néha néha visszaolvasni mi volt anno...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)