2012. november 21., szerda

Hát akkor Németország....

te jó ég, már megint ,hogy elrohantak a hetek !!!!!
Röviden, tömören nem is lehet összefoglalni, de ..kicsit azért próbálkozom.
A német nyelv tanulásom még mindig rémes, de voltam egy hobbi tanfolyamon, ahol textilbabát készítettünk, olyan "waldorfos" stílusban, nagyon élveztem, minden nyelvi nehézség ellenére.


szerkezetkész állapot :
...és a ruhája, amit majdnem annyi idő volt megvarrni, mint a babát elkészíteni. Mivel keveset értettem a beszédből, ezért jórészt megfigyelés alapján dolgoztam, így hogyan-hogysem az én babám feje csak 27 cm átmérőre sikeredett a többiek 33-34 cm - hez képest, no, aztán ehhez kellett mindent "lekicsinyítenem " lehetőleg arányosan. A haj készítése házi feladat volt, megint csak slávoltosan értettem a feladatot, és megoldottam a magam módján . Ennek meg akkora sikere lett , hogy a tanf.tartó hölgy kérte mutassam meg neki ,hogyan csináltam. Hát gondoltam, az elég mókás lesz ha én ezt most elkezdem a semmi német tudásommal magyarázni. A szemek és a szája még nem kész, ihletre vár.
Aztán hetek múltak  el nagy lelki viaskodással, mert úgy döntöttünk, hogy eladjuk az otthoni lassan teljesen csak vendégháznak használt nagy ( 5 szoba, 200 nm-s) családi házat. Még csak a szándék született meg, amikor vételi ajánlatot kaptunk rá, méghozzá elfogadhatót, és dönteni kellett, nagyon - nagyon nehéz volt. 25 év, a gyerekek ott nőttek fel , a szüleim a szomszédban élnek, kontra csúnya svájci frankos jelzálog, ami öt év után is csak nő, növekszik, ma már 1,5 szerese a tőketartozás annak amit anno felvettünk. A ház üresen erősen romlik, a fűtése így is drága, karbantartásra, kertgondozásra, befejezésre nem jut pénz, és két háztartás rezsije túl sok. Ezek az érvek felül kellett, hogy írják a szív és lélek érzelmeit. Kellett még sok sok zsepi, csoki, meg Advil ultra forte, az átsírt órák után. De akkor még ott vannak a felnőtt gyerekeink, akik szintén nehezen engedik emlékké a házat, értik, csak fáj nekik elszakadni.
Nekem nehéz volt azt is kimondani, hogy akkor ha tetszik , ha nem itt kell boldogulnom , mert nem lehet csak úgy azt mondani, hogy " akkor hazamegyek " - bár ez így nem teljesen igaz, hiszen bérelni fogunk egy kis lakást, amit mindenki aki hazalátogat  használhat, ott lakhat .
Most ezzel kelünk, és alszunk el, de azért próbálok valamicskét készülni a lassan kopogtató adventre is...........jövök még ! - és szorgalmasan olvasok mindenkinél, jól esik a lelkemnek, nagyon.

6 megjegyzés:

  1. Azt hiszem ez a pillanat az amikor a torkunkba ver a szívünk és értelmes , normális nem jön... mármint gondolat...Örültem hogy írtál, és vártam hogy Éva vagy valaki megtörje a csendet....mert én csak zagyva keszekuszát tudnék mondani... Sajnálom...............Sok- sok embert ,családokat tönkre tesznek....Kéne már szólni nekik........HÉ figyeljetek!

    A babád viszont aranyos..... figyelem... imádom oly édes kis pofijuk van...Legalább kicsit kikapcsolod magad... Kedves Éva nagyon sok sikert kívánok és minden jót.!!!!!!!Puszi

    VálaszTörlés
  2. Drága Vera , köszi a kedves szavakat, az élet megy tovább, sőt bizonyos értelemben valóban új életet kezdtünk itt, már ketten , a felnőtt gyerekeink külön élik a saját életüket. Aztán az ember lánya megtanul örülni a hétköznapoknak, keresve az új feladatokat ( keresni sem kell , a német nyelv nekem 10 évre biztos feladat )ahogy mi jó kis szólás-mondásaink egyike mondja, minden rosszban van valami jó !- végre kiürítjük a sok-sok felesleges ez+azt is a lakásból, kötelező lomtalanítás .Virtuális baráti ölelés, és baci mentes vidám napokat kívánok !

    VálaszTörlés
  3. Vannak fejlemények, melyek közölhetők itt?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán igen, hiszen sokan vagyunk kis országunkban, akik besétáltunk ebbe a csapdába. Nekünk talán sikerül kikerülni, igaz nem kevés áldozat árán. De, hogy ebben is meglássuk a jót,- hiszen minden rosszban ott van, tartja a mondás,- talán sokkal több odafigyelést, összetartást igényel innentől kezdve minden családtagom részére, mert nem lehet, csak úgy "jó, majd valamikor otthon összefutunk", hanem igenis , folyamatosan azon kell lenni, hogy találkozhassunk, kicsit felértékeli az ünnepeket, mert erre akkor lesz igazán módunk, lehetőségünk.Az ügymenet zajlik, hiányzó papírok, hivatalok stb.Ez most egy ilyen advent, teli ?-kel, és karácsonykor együtt lesz a család, és igyekszünk a vacsoránál nem kimondani, na, hát akkor ebben a házban ez az utolsó.......ünnep.
      Na, most kellene nekem 1,5 nap Kőszeg ! - annyi idő alatt körbe járnám, és tuti, hogy könnyebb lenne a lelkem !!Ha arra jársz, kérlek gondolj rám !

      Törlés
  4. Kerüljétek ki a csapdákat, és legyen minden úgy, ahogy ti terveztétek.Az Advent is legyen szép, talán nem zárja ki a búcsú és az ünnep egymást a lelketekben.
    Ha Kőszegre megyünk gondolok rád!:-)

    VálaszTörlés