Azóta,ha rövid időre is,itt jártamkor mindig tettünk egy rövid sétát, az én kedvenc városkámban.Minden évben ilyenkor zajlik a "Kinderzeche"történelmi kosztümös fesztiváljuk.Abba kukkantottunk bele kicsit délután,teljes szépségében még nem sikerült látni.Azt mondanom sem kell,hogy nekem a gyerekek tetszenek a legjobban.Az egész város apraja-nagyja szereplője a játéknak,és láthatólag élvezik is.
Találtam róla egy,frissen készült videót :
"Minden év júliusának közepén a középkori város Dinkelsbühl történelme életre kel: idilli zugok és sikátorok alkotnak lenyűgöző hátteret a világhírű Dinkelsbühler Kinderzechenek.
Svédország újra kitárja kapuit a város előtt, csakúgy, mint a 1632-ben. A város megváltója, a Türmerstöchterlein Lore vezeti a színes felvonulást, és a Dinkelsbühler zenekar határozza meg a ritmust dobokkal és trombitákkal a fesztivál napján."
Mi mindig másfele is boklászunk, a kisebb utcákban, képeim ott készültek ,apró részletek,amitől kicsit mindig másnak látom a várost.
Ahol már jártam,csak most nem volt időnk bemenni,a leglenyűgözőbb része a városnak :a St.Georg.
"Az Úr az egyetlen, akit hatalmas hajlékkal tiszteltek meg. Az ő dicsőségére építették Szent György templomát.
A belseje egyetlen hajó, csillagboltozatú: olyan, mint az egyetlen lélegzetre megnyílt lélek, amelyben verdesve röpköd a hit és a segítségért esendő ".
Ja,és a séta előtt-után készült egy piros szív,igazán szívvel-lélekkel,már kevesebbet kellett bontani,a szarvashibák is csökkenőben vannak.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés