Holdergassen - kicsi utcák , nagy szeretettel

Van egy kicsi városka a Neckar partján, Marbach am Neckar, ahol kicsi színes házak , kicsi és nyitott kertek mutogatják magukat a bámészkodó turistáknak. Vagyis a város nem is olyan kicsi, csak ez pár utcája őrzi a régi hangulatát. Én is nagyon szeretek beállni a bámészkodok sorába, annál is inkább, mert kerítések nincsenek,  rengeteg virággal, és mindenféle vicces dekorációval találkozhat itt az ember lánya-asszonya .Mindenbe ültetnek valami növényt a régi konyhai eszközöktől a megunt cipőkön át, mindenbe. Az egyik pici házikó aljában van egy pici bolt, olyan kézműves boltocska, na, mondanom sem kell, hogy ez a szívem egyik csücske. Mostanra már az az érzésem , hogy nagyon "csücskös" lett a szívem, hiszen itt is , ott is van egy szívem csücske . Aztán szerettünk volna hajózni a folyón, de olyan lehetetlen - ékes bizonyítéka, hogy N.o.-ban sem tökéletes minden - tájékoztatás volt a kikötőben, amin még a németek sem igazodtak ki. Mire végre kiderítettük, hogy melyik hajó merre, arra túl sokan voltak már a sétahajón, heringes dobozban meg nem volt kedvünk eltölteni 1,5 órát, majd legközelebb . Kárpótlásul meghívtuk magunkat egy finom fagyi kehelyre, és nézelődhettem abban a nagyon különleges könyves bolt - galériában, amit egy kápolnában alakítottak ki a hangulata mindig rabul ejtő. Szeretem a könyves boltokat, és ez már biztosan nem fog elmúlni nálam amíg látom a betűket. Estefelé még egy jót játszottunk a kicsi unokánkkal. Gyorsan eltelt augusztus első vasárnapja.