2011. december 6., kedd

A Mikulás - és a varázslat

Még jó,hogy vannak dolgok amelyeket őrizhetünk lelkünkben a gyermekkor varázslatából.Ilyen a Mikulás is,legalább is nekem. Az én nagy gyerekeim , jó rég óta tudják,hogy ez is az az ünnep, amit valami jó dolog földi megszemélyesítéseként jómagam végzek el minden évben,de azért ettől még mindig ünnep az ünnep.
Ma, látva az oviban a kicsi gyerekek semmihez sem hasonlítható őszinte izgalmát,örömét,és némelyikük sírását,egészen biztos voltam benne,hogy kell a varázslat,kell mítosz a felnőtt lelkemnek is.
Imádok ajándékozni, jó volt ma ezt tenni.Nem nagy dolgok,csak apróbb kis csomagok vándoroltak egymás között az oviban.Adtam is ,kaptam is,de a legjobb az volt,hogy mikor jöttem haza,és belenyúltam a kabát zsebembe,valami a kezembe akadt.Igazi meglepi volt , persze rögtön tudtam,hogy barátosném rejtette oda,de akkor is,olyan jó volt,a meglepetés pillanata,érzése !!!

Mikulás várunk jövőre is !!!!

4 megjegyzés:

  1. Drága Évám! Szívesen! Én ugyanúgy örültem a Te,kabátomba rejtett gyönyörűen becsomagolt meglepimnek4:) Köszönöm!:) Nagyon!:)

    VálaszTörlés
  2. De jó! Nálunk a munkahelyen már nem működik......régebben karácsonyra ajándékoztunk.....mindig kihúztuk valaki nevét a kalapból.....megbeszéltük az összeg felső határát, hogy ne kerüljön senki kellemetlen helyzetbe.....mos már azt sem akarják......mi azért a kolléganőmmel meglepizünk.

    VálaszTörlés