Powered By Blogger

2013. február 17., vasárnap

lassan lépkedünk kifelé ...



.. a tél, igencsak itt felejtette magát. Újra és újra havazik, hideg van, pedig már nagyon hiányzik a fény , a napfény minden porcikámban érzem. Csendesen telnek a napok, hetek, hál ' Isten a vírusok, bacik elkerültek eddig bennünket. Sajnos az otthoni szeretteimet, idős szüleimet nem, ők nagyon legyengültek a láztól, köhögéstől, csak lassan gyógyulnak, erősödnek, és ezt nehéz extra aggodalom nélkül megélni 700 km távolságban. Igaz vannak testvéreim otthon, nincsenek magukra hagyva, ám akkor sem könnyű.  Hála az utódjaink eddig szintén állják a sarat a betegségekkel szemben, tanulnak, dolgoznak, élik az életüket,és minden bizonnyal nekem hiányoznak jobban, mint én nekik, de ez így van rendjén. Felnőttek.
Tulipán "hajtatásba" kezdtem, hogy csalogassam a tavaszt.
.. többi is készül, idő kérdése mikor kerülnek cserépbe .

...és 20.-n  ismét megyek egy baba varró kurzusra !!!!!!!!!!!! - nagyon várom ! - igaz a német nyelvtudásom nem lett több november óta, de , ha akkor elboldogultam, csak nem lesz gond most sem

Remélem ez volt az utolsó havas fotók egyike, ezzel búcsúzom a téltől  !


jöjj hát tavasz, várunk már !!!!!!!!!

2 megjegyzés:

  1. még javában tart a tél, nyugi, mindennek eljön a maga ideje (bár amilyen kutyulék-összevissza időjárás van, lehet nem is lesz tavasz, a szánkózásból egyszerűen belecsobbanunk a nyári fagyizásba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Katalin, igazad van , hiszen tényleg a télnek van még itt a naptári ideje, csak hát novemberben is télies volt már , ezért hosszú . Azért az furcsa lenne, ha szánkózásból fagyizásba mennénk, de tény amilyen keveredett a világ bármi előfordulhat. De reménykedem , hogy a szép tavasz, finoman , lassan kibontakozóan megjön, ha itt lesz az ideje. Szép napokat neked !

      Törlés