2011. július 28., csütörtök

újra,és újra...

Annyira szeretnék végre hiba nélkül végig menni egy mintán,de folyton belebakizok valahol.Hol kimarad egy pikó,hol több egy csomóval,hol megtekeredik,persze véletlenül sem jó felé.így csak csomózom,csomózom,hátha..most haza utazós hétvége jön,pihentetem az ujjaimat,aztán folyt.köv.

Szép hétvégét kívánok mindenkinek,aki erre jár !

2011. július 26., kedd

szívek,szívből-szívvel

Variációk egy témára,rontással-bontással,de azért alakulgat.Úgy szeretnék már egy mintát hiba nélkül végig csomózni !!!!! - naa,egyszer csak eljön az ideje !!!

2011. július 23., szombat

mese, nemcsak gyerekeknek

Van egy turisták által is nagyon kedvelt szép kis bajor város a közelünkben - Dinkelsbühl - kb.20 km-re.Tíz évvel ezelőtt amikor először láttam életre szóló élményt jelentett,soha nem felejtem.Napsütéses, szeptemberi szombat reggel volt,korán nyolc óra magasságában érkeztünk,az üzletek előtt söpörték a macskakövet,a péküzletekből finom illat áradt,olyan volt ,mintha felcsaptam volna egy régi mesekönyv borítóját,amikor az egyik városkapun át beléptünk.Ekkor jártam életemben először ilyen régi fachwerk stílusú házakkal épült,várfallal körül vett középkori városban.
Azóta,ha rövid időre is,itt jártamkor mindig tettünk egy rövid sétát, az én kedvenc városkámban.Minden évben ilyenkor zajlik a "Kinderzeche"történelmi kosztümös fesztiváljuk.Abba kukkantottunk bele kicsit délután,teljes szépségében még nem sikerült látni.Azt mondanom sem kell,hogy nekem a gyerekek tetszenek a legjobban.Az egész város apraja-nagyja szereplője a játéknak,és láthatólag élvezik is.

Találtam róla egy,frissen készült videót :


"Minden év júliusának közepén a középkori város Dinkelsbühl történelme életre kel: idilli zugok és sikátorok alkotnak lenyűgöző hátteret a világhírű Dinkelsbühler Kinderzechenek.

Svédország újra kitárja kapuit a város előtt, csakúgy, mint a 1632-ben. A város megváltója, a Türmerstöchterlein Lore vezeti a színes felvonulást, és a Dinkelsbühler zenekar határozza meg a ritmust dobokkal és trombitákkal a fesztivál napján."
Mi mindig másfele is boklászunk, a kisebb utcákban, képeim ott készültek ,apró részletek,amitől kicsit mindig másnak látom a várost.







Ahol már jártam,csak most nem volt időnk bemenni,a leglenyűgözőbb része a városnak :a St.Georg.


"Az Úr az egyetlen, akit hatalmas hajlékkal tiszteltek meg. Az ő dicsőségére építették Szent György templomát.
A belseje egyetlen hajó, csillagboltozatú: olyan, mint az egyetlen lélegzetre megnyílt lélek, amelyben verdesve röpköd a hit és a segítségért esendő ".



Ja,és a séta előtt-után készült egy piros szív,igazán szívvel-lélekkel,már kevesebbet kellett bontani,a szarvashibák is csökkenőben vannak.

frivol,frivooool...

Csak nem hagy nyugodni a gondolat,hogy megbirkózzam ezzel csábítóan szép,ám nem olyan egyszerű technikával ( vagy csak nekem állnak az ujjaim nehezen a hajócskákra )
Persze az is lehet,hogy ha a netes szörfölés helyett is gyakorolnék ,akkor jobban alakulna a dolog.Na,de akkor hova lész a vadász ösztön ????? - mikor a kisördög mindig ott motoszkál bennem a laptop előtt,hogy hátha most fedezek fel kihagyhatatlan recepteket,ötleteket,mintákat,vagy csak egyszerűen hangulatokat,szép gondolatokat.
Hát igen a virtuális világ,olyan közel tud hozni mindent, csak nem szabad elfelejteni,hogy az értékes időnkből mennyit áldozunk fel oltárán.
Készen van az első szívecske.No,ha gyorsan fejszámolok, egy kb. 2 m-es fenyőfára,ha ilyennel szeretném díszíteni,háááát megszámlálhatatlannak tűnő sok csomót kell készíteni,de biztosan gyönyörű lenne,és mire az összes dísz elkészülne,bizton begyakorolnám az egészet.Na ezen még évődöm egy keveset,de ahhoz kell még egy kávé....


Eső mentes, szép hétvégét mindenkinek !

2011. július 22., péntek

Útközben

Az előző hétvégén haza kellett utaznunk,egy papír hivatalba adása miatt.Olyan huszárosan, mentünk-jöttünk. Hétfőn vissza útban tettünk egy kis kitérőt, Ausztriában, a Duna kanyarulatához,a Wachauba.Kremsnél bejártuk a Göttweig-i Apátságot,megnéztük a vidékről készült festmények kiállítását.



Most is - láttam már tavasszal,ősszel egy keveset belőle -,még mindig magával ragadóan szép vidék,méltán a világörökség része, és ilyenkor minden a sárgabarackról szól,a rengeteg barackfán roskadozik a termés. Minden kert végében árulják a termelők a portékájukat.Jót sétáltunk ( de milyen jól tettük !!! - azóta esik az eső )és egy kis kosár barackkal folytattuk az utat.








Az utazást kipihentem,jöhetett a kérdés,de hogyan fogok itt,ebben a Robinson-konyhában - a teljes felszerelést 1 wok,1db kb.2 literes lábos,és 1 serpenyő alkotja- barack lekvárt főzni.
Előre látóan hoztam néhány üvegecskét,hátha alapon. Volt eredetileg 3 kg barack,ettünk belőle nem tudom mennyit,mérleg nincs, innentől kezdve minden szemmértékkel lett megsaccolva.Osztrák barack,német konyhában,magyar kreativitással,és szívvel-lélekkel befőztem 6 üvegecske barack lekvárt.Csendben megjegyzem,időlegesen, a horgolt kalapokkal együtt, annyit szöszmöszöltem a dologgal,amit még befőzéssel soha eddigi életemben. Amíg a 'lekik' aludtak horgoltam a szívet,hát így lett az idén eu-s lekvárunk.


Egyszer nagyon szeretném ezt a vidéket a Dunáról ,hajóról látni ,akkor ilyennek láthatnám mint itt a képen,talán... reméljük.

2011. július 16., szombat

Ellwangeni sèta

A csomózgatások (visszabontások,újabb csomók)között feltöltődő sétát tettünk a közelben.Jó,hogy 10-20 km-s körzetben annyi szép látnivaló akad, igyekszünk a lehetőséggel élni ,és mind többet megnézni.Persze most is találtam szép, öreg postaládát remek szökőkutakat,vidám,élhető város,közel 25 ezer lakossal.







De a legszebb a St.Vitus Bazilika volt.





A kastély fenn van a város feletti dombon,de oda most nem mentünk fel,de hát kell valamit legközelebbre is hagyni.....ja,és nagyon szép könyvesboltok is vannak !!!

frivolitàs

Gyakorlás,gyakorlás,és gyakorlás de megtanultam egy - egy újabb lépést,az eredmény lentebb látható !Kezdem egyre jobban élvezni a készítést.


Persze hosszú még az út,de sebaj most van időm...

2011. július 14., csütörtök

nevek

Azon felül,hogy imádom a gyermekeimet,a neveiket is nagyon szeretem.Amikor elsőszülöttünket vártuk, még ultrahangos vizsgálat nem volt,így tényleg csak a utolsó pillanatban tudtuk meg,hogy lány vagy fiú. De én nagyon kislányt vártam,mert mindig is szerettem volna, ha lenne egy Rékám,lett, határtalan volt a boldogságom. A férjem Emesét szeretett volna,de azzal érvelve,hogy a döntő pillanatban én leszek ott, a második lányunk lesz Emese.Így lett,és a határtalan boldogság meg fokozódott. Vártuk a harmadikat,és ott már fordult a lányos beállítottságom, hogy jó volna ha jönne egy fiú,de mi legyen a neve ?- a lányok nevéhez is passzoló. Mindketten nagy rajongói vagyunk Szörényi Levente dalainak,zenéjének, és ezért azt gondoltuk,hogy ha fiunk lesz, az Örs nevet fogja kapni,bár kimondani a vezeték nevükkel együtt nem olyan hangzatos - s-k miatt- de nagyon illik rá,az már biztos ( éveken át rajongott a dobolásért,anélkül,hogy tudta volna,hogy aki után a nevét választottuk, milyen nagyszerű dobos )Megvolt a kívánság ,megvolt a fiú is,aztán ismét gyereket vártam, az ö nevének is van története.Édesanyám nagyon szerette volna, ha lenne egy Luca nevű unokája,és mivel akkor igencsak úgy nézett ki,hogy ö lesz a legkisebb unoka,nehéz lett volna nem teljesíteni a kívánságát,de én Kingát szerettem volna,így lett a sorban 4. gyermekünk, 3. lányunk Luca Kinga,aki a szüleim házassági évfordulójának napján ,10 nap ráhúzással született meg,igazi kis ajándékként. A legkisebb unoka státusz azóta megváltozott, az öcsémnek - kicsit későn 36 évesen született a kislánya - a most majdnem 2 éves Rita.
A szüleim láthatólag rajonganak az unokàikèrt,ami oda-vissza is igaz,az unokák a nagyszülőkért.A 3 fiú unoka között alig van korkülönbség,a húgom két nagy fia , Olivér és Daniel 20 és 19 évesek, a három fiú két egymást követő évben született.
Sajnos nálunk, az apai nagyszülők már nincsenek velünk.
...hogy miért is jutottak eszembe ma nevek ? - Örs névnap van,Emese a hónap elején volt,Kinga meg a végén,köztük még jön Dániel névnap is.
Isten éltessen Benneteket most, és előbb-később névnapos gyermekeim. !!!

hópihe 1,2,3...

Kedden éjszaka irdatlan vihar volt errefelé,azóta is borús-esős az idő.


Így a hajócsipke gyakorlására rengeteg időd tudtam fordítani.Hát,nagyon nagyon nehézkesen alakul a dolog.
Néha az az érzésem,hogy a kelleténél több ujjam is van,néha meg a 10 is kevésnek tűnik. De nem adom fel !!! -már csak azért sem,mert ezidáig még semmit nem tanultam meg ilyen nehezen ( na,jó a német nyelv is ide tartozik,küszködök vele rendesen )Pedig még a hardanger kézimunkák is nagyon csábítanak.Amíg a frivolitás ennyire lassan megy ,gondolni sem merek rá,hogy belevágjak. Ezek a hópelyhek ide-oda csavarodnak,tengernyi a hiba rajtuk,bár ad némi biztatást,azért mindegyiknél sikerült valami keveset jobban csinálni,megtanulni.


Akkor most jöhet egy jó kávé,és hajóra fel,illetve kézbe......pikók,csomók előre !!!

2011. július 11., hétfő

vasárnapi portya

Gyönyörű nyári napunk volt tegnap.Itt - hál'Isten - kellemes a hőmérséklet,hosszas keresgetés után - túl sok mindent lenne jó megnézni - egy Ulm melletti kirándulóhelyet néztem ki úti célnak,a döntést odaérkezésünk első pillanata beigazolta,hihetetlen szép látvány és kellemes levegő fogadott bennünket. Hálás vagyok a sorsnak,hogy eljuthattam ide is. A teljesség igénye nélkül jártuk körbe Blaubeuren-t,sajnos a kolostorban nem lehetett fotózni, nagyon szeretem a hihetetlen szépségüket,nyugalmukat,ezért mindig betérünk minden útba eső templomba,kolostorba.




A délutánt Heidenheim irányába folytattuk, ott sikerült megtalálni a kastélyhoz vezető lehető legmeredekebb feljárót,kb.20 méterenként "oxigénhiányos" állapotban voltam mire felértünk ,- azok a fránya fölös kilók !!- cipelhettem magamon. Mikor fenn voltunk meg a tériszonyom keserítette meg az életem.Rögtön meg is kérdeztem a pénztáros hölgyet,hogy hány méteren is van ez a szép várkastély. Aki kedvesen nevetett -először azt hittem gyatra nyelvtudásommal valami ostobaságot kérdeztem,de nem ..,jól mondtam,csak fogalma sem volt róla,de megmutatta,hogy hol van az a kő aminél ezt felvésték anno - 575 m -.És azért nevetett,mert ilyent még egy turista sem kérdezett tőle soha.No,csak nem volt hiábavaló a német nyelvtanfolyam !!
Este a szabadtéri színpadon Fidelio opera előadására készültek,biztosan varázslatos lehetett.




Igazán szép napunk volt,az eső menetrend szerint jött estére,de azt már a lakásból néztük....ja ,és a teljen álomba zuhanásig,egy kicsit hajòcskàztam is,a csomók már tuti jól mennek,jó volna tovább jutni ...

2011. július 9., szombat

séta 1, séta 2

Van a közelben egy szép kisváros - Nördlingen-,szinte minden alkalommal amikor itt vagyok bemegyünk sétálni,ez volt a terv tegnapelőtt, és ma is,de az eső,ami itt gyorsan jön nyáron, csak nagyon rövid sétát engedélyezett, íme néhány kép a kedvenc házaimról :





és mindig látok szép öreg ajtókat,ablakokat :




De az eső elől "be kellett" menekülni a közeli bevásárlóközpontba,aminek persze haszna is volt,kaptam 3 nagyon inspiráló újságot,remek ötletekkel,igyekszem közkinccsé tenni valamikor a legjobbakat.

Minden nagyon szép,minden nagyon jó,de kicsit mégis hazavágyom,pedig most rekordot döntöttem,mert eddig mindig három nap után már elkapott némi honvágy,most meg csak a 6.napon....de igyekszem feltalálni magamat,neki is álltam a hajócskacsipkézésnek újra,az eredmény , íme :


Ha karácsonyra hópihéket szeretnék ajándékozni,azt hiszem a következő hetekben szorgalmasan kell gyakorolnom.